Az Európai Parlamentben új jogszabályt fogadtak el az élelmiszercímkézésről, azonban ez sokkal kevesebb változást hoz, mint amennyit a fogyasztóvédők szerettek volna.  Minden jel arra mutat, hogy az élelmiszergyártó cégek lobbistái erősebbnek bizonyultak az egészséges táplálkozásért kűzdő civil szervezeteknél Brüsszelben. A sem kalóriaszegénynek, sem egészségesnek nem tekinthető szeszes italok példának okáért kimaradtak a szabályozásból. A várhatóan rövidesen hatálybalépő rendelet szerint - a tervezett hároméves türelmi idővel számolva - 2014-ig minden élelmiszergyártónak kötelező lesz a termékei csomagolásán jól láthatóan feltüntetni, hogy az adott élelmiszercikk mennyi zsírt, szénhidrátot, sót, rostot, illetve hány kalóriát tartalmaz. Egy korábbi uniós szabályozásnak megfelelően az ilyen típusú táplálkozási információk közlése csak az olyan termékek esetében volt megkövetelt, melyek csomagolásán a gyártók marketinges célokból hivatkoztak a termék tápértékére, vagy az egészségre gyakorolt hatására.

Az Európai Unió területén az esetek döntö többségében az élelmiszerek csomagolásának - néha szemet próbáló - áttanulmányozásával már most is leolvasható az adott termék tápértéke, viszont ez sok esetben tényleg nem könnyű feladat. Egy felmérés szerint egy átlagos uniós vásárló csupán 35 másodpercig vizsgál egy-egy terméket. 60 százalékuk pusztán a csomagolás elejét nézi meg, és mindössze 15 százalékuk veszi alaposabban is szemügyre a megvásárolni kívánt élelmiszert.

Az Európai Bizottság azért kezdeményezte az informatívabb címkézést, hogy ezzel ösztönözze, illetve segítse a fogyasztók egészségesebb táplálpozását. Függetlenül a szabályozásoktól, számos gyártó - felismerve az egészségtudatos vásárlók igényeit - már jó ideje feltűnteti termékei csomagolásán a táblázatba foglalt irányadó napi beviteli értékeket (INBÉ). Nagy-Britanniában és Franciaországban az egyértelműség kedvéért egy, a közlekedési lámpákéra hajazó színkódrendszer is segíti a tájékozódni vágyó, vagy az éppenséggel nem vágyó vásárlókat. A tapasztalat azt mutatja, hogy a színjelzéseket könnyebben megértik a fogyasztók, éppen ezért kardoskodtak a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a  túlsúlyosság számának fokozatos növekedését kimutató statisztikákat lebegtetve a civil szervezetek képviselő amellett, hogy ezt a jól bevált jelölési rendszert az egész Európai Unió területén kötelezővé tegyék. 

A termékeik designjára hatalmas összegeket költő, elsődlegesen természetesen marketinges szempontokat szem előtt tartó gyártók azonban érthető okból ragaszkodnak a saját fejlesztésű INBÉ táblázatokhoz. Az EP környezet és fogyasztóvédelmi szakbizottsága másfél éves huzavona után végül a gyártók javára döntött, tehát az élelmiszeripari lobbi erősebbnek bizonyult a civilekénél. A színkódos jelölés nem válik az Európai Unió területén kötelezővé.

Szöveg forrása: hvg (2010. Július 17.)

Képek forrása: greenandhealthy.co.uk; astreetjournal.com

A napok óta tartó kánikula alapvetően változtatta meg a vásárlási szokásokat. A vevők szinte kivétel nélkül a kora reggeli és a késő délutáni, illetve esti órákban látogatnak el a boltokba, hogy a kisebb-nagyobb bevásárlási szükségleteiknek eleget tegyenek. Sokan vásárlási szándék nélkül, pusztán csak az utcainál sokkal kellemesebb klíma miatt térnek be a légkondicionált üzletekbe, ha másért nem, egy kisebb hűsölésre. A legkeresettebb termékekké az ásványvizek, az üdítőitalok és a fagylaltok váltak.

Gillemot Katalin, az Auchan kommunikációs vezetője úgy nyilatkozott az origo-nak, hogy az elmúlt években megszokottól eltérően reggelente van tolongás az áruházaikban, melyek a déli órákra gyakorlatilag kiürülnek. A klimatizált eladóterek melletti folyosókra kihelyezett, az év többi részében amúgy használatlan padok roskadoznak a vásárlás előtt és után megpihenni vágyó, hőségtől kimerült vevőktől.

Fodor Attila, a CBA üzletlánc szóvivője is arról számolt be az origo munkatársainak, hogy a rendszerint 10 és 14 óra között nagy számban betérő kismamák és nyugdíjasok is inkább a reggeli és az esti órákat választják a bevásárlásra.

A Spar és Interspar üzletekben sem más a helyzet. Reggel tíz és délután három-négy óra között alig lézeng néhány ember a sorok között, míg ezzel szemben késő délután, majd az azt követő esti napszakban zsúfolásig telnek az áruházak - árulta el az origo-nak Laber Zsuzsa, a Spar Magyarország kommunikációs vezetője.

Sokkal nagyobb számban kerül üdítő, ásványvíz, sör és jégkrém a bevásárlókocsikba, mint az év többi szakaszában. Egy átlagos három-négyszáz négyzetméteres boltban 1500-2000 darab másfél literes palackozott ásványvizet adnak el naponta, ami az átlagos napi forgalom ötszöröse. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó változás, hogy arányaiban egyre több fogy a szénsavmentes ásványvizekből a szénsavasok rovására, olyannyira, hogy ma már minden tíz eladott ásványvízből három buborékmentes - mondta Fodor Attila. Azonban az azért talán meglepőnek is mondható, hogy a CBA üzletekben egy hét alatt annyi jégkrém fogyott, amennyi a késő ősz és kora tavasz közti négy hónapban összesen.

 Szöveg forrása: origo

Képek forrása: weblog.sun-sentinel.com; thedailygreen.com

Az online kiskereskedelmi szektor egyik piacvezetőjének számító Amazon a Tesco és a nálunk nem igazán ismert Ocado mintájára saját, online élelmiszerboltot nyitott Angliában. A jelenleg még csak béta-verzióban (nyilvánosság számára hozzáférhető, de alapvetően tesztelésre szánt) működő online élelmiszerüzlet már most több, mint 20 000 terméket kínál a nagy nemzetközi világmárkák áruitól kezdve, a különféle élelmiszerspecialitásokon át, egészen az olyan mindennapi élelmiszercikkekig, mint a zöldségek és gyümölcsök.

Az Amazon angliai honlapján keresztül hozzáférhető, tehát nem külön címen futó online bolt igazgatója, James Lesson úgy nyilatkozott, hogy terveik szerint a korlátlan számban rendelkezésre álló virtuális polcokon olyan kínálatot szeretnének biztosítani, mellyel valóban az összes lehetséges fogyasztói igényt képesek kielégíteni.  

Az Amazon boltnyitása nem tűnik rossz lépésnek, ugyanis szakértői becslések szerint az online élelmiszerpiac a következő négy évben a jelenlegi (3,7 Milliárd Font) kétszeresére növekedhet Angliában. 

Képek és szöveg forrása: packagingazette.co.uk.

Már megszokhattuk, hogy a jelentősebb, világszerte nagy érdeklődésre számot tartó futball események idején a Nike marketinges csapata nagyon kitesz magáért, és ez az idei dél-afrikai labdarugó világbajnokság alatt sincs másképp. Egy korábbi blogbejegyzésünkbe már belinkeltük azt a Nike 2010-es kampányának  szerves részét képező videót, mellyel a tévéképernyőkön és világhálón is népszerűsíti magát a cég, emellett azonban más, alternatív csatornákon keresztül is keresi a fogyasztókkal való kapcsolatot. Eklatáns példája ennek a londoni Selfridges-ben nyitott Nike Stadion.

A londoni Selfridgesben kialakított Nike Stadion

Ebben a lényegében “pop-up stadionban”-ban július 11-ig, tehát a vébé végéig követhetik figyelemmel a sportág szerelmesei a mérkőzéseket  a Nike jóvoltából.  Azon túl, hogy akár 4×4 méteres képernyők előtt szurkolhatnak kedvenc csapataiknak a látogatók, a meccsek között, illetve a rosszabb meccsek alatt más termekben csocsózni, vagy a legújabb videójátékok kipróbálására is nyílik lehetőség.

Az élő közvetítések helyszínéhez vezető, igencsak kidekorált lépcsősor

Az ilyen típusú éménymarketing kitűnő eszköze fogyasztókkal való kapcsolattartásnak, hiszen az élmények igen pozitív  márkaasszociácókat hoznak létre a fogyasztókban, illetve nagyban képesek erősíteni márkahűséget.

A Selfridges épületének utcafrontján kialakított "hírességek fala", mely az üzletházban kialakított Nike Stadiont hivatott népszerüsíteni

Képek forrása:highsnobiety.com;popsop.com.

Az egy ideje már az egész világot átjáró vébé-lázból rendkívül sok gyártó szeretne hasznot húzni. A legtöbben e cél érdekében ahhoz a már jól bevált módszerhez folyamodtak, hogy a világbajnokság ideje alatt termékeiket megújult, az eseményt ünneplő csomagolásban dobják a piacra. Azonban az eladásszámot növelni hivatott csomagolás megtervezése sok kreativitást igényel, főleg akkor, ha a gyártó/márka a vébé nem hivatalos támogatója, s így nem jogosult a gyakorlatilag már minden szurkoló által ismert jogvédett FIFA logók, szövegek, színek stb. használatára. Remek ötlet például, ha a gyártó a helyi piacnak megfelelően, az adott ország válogatottjának színeibe öltözteti a termékeit a vébé alatt.  

Az angol logoguru nevű honlap felállított egy top10-es listát az általuk legszebbnek tartott, a vébé alkalmából újradesignolt csomagolású termékekről. A következőkben ezek közül szemezgetünk.

A Budweiser vébé-különkiadása. Az újradizájnolt üveg állítólag csúszásmentesebb, és hidegség-érzetett kelt a kézben.

A világbajnokság színeiben pompázó, speciálisan a szaúd-arábiai piacra tervezett Coca-Cola-s üveg.

Az Axe főként a chilei és mexikói piacokra tervezett dezodora.

Az angol válogatott színeibe öltöztetett Mars szelet.

Forrás: logoguru.com

Múlt hét szerdán óvadék ellenében szabadlábra helyezték azt a két holland nőt, akiket gerillamarketing vádjával vettek őrizetbe a hétfői Hollandia-Dánia mérkőzést követően Dél-Afrikában. A hétfői meccs alatt a két vádlottal egyetemben 34 feltűnően csinos, narancssárga ruhát viselő hölgyet kényszerítettek a lelátóról való távozásra a szervezők, a FIFA szerint ugyanis illegális marketingtevékenységet folytattak.

A Bavaria sörgyár narancssárga ruháját viselő lányok

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség szerint a letartóztatott két nő volt a fő szervezője az akciónak, mely a Bavaria Beer nevű holland családi sörfőzdének hivatott a gyanú szerint nem egészen legális módon reklámot csinálni. A modell külsejű lányok ugyanis -  amúgy a holland válogatott színével megegyező - olyan narancssárga ruhában keltettek feltűnést a szurkolók között, melyet a Bavaria sörgyár köztudottan a söreivel együtt értékesített Hollandiában.

A cégnek és számos holland szurkolónak már a 2006-os németországi vébén is meggyűlt a Szövetséggel a baja, amikor is az ugyancsak a Bavaria által árult narancssárga nadrágok viselését tiltották meg a lelátókon, kellemetlen perceket okozva ezzel sokaknak, akik más öltözet híján alsónadrágban kényszerültek végignézni a mérkőzéseket.

Ahogyan arról már a múlt heti blogunkban is szó esett, a FIFA foggal-körömmel védi kereskedelmi érdekeit a világbajnokság alatt, és már a jóval a június 11-i kezdés előtt nagyon szigorú jogi lépéseket helyetett kilátásba azoknak, akik illegálisan próbálnak hasznot húzni a rendezvénysorozatból. A lokális visszaélésekre különösen nagy hangsúlyt helyezett és helyez a Labdarugó Szövetség, amire a jelek szerint szükség is van, ha figyelembe vesszük, hogy Dél-Afrikában már külön bíróságot hoztak létre, mely kizárólag a FIFA által sérelmezett esetek minél rövidebb időn belüli elbírálását hívatott elősegíteni.

Források: hirszerzo.hu;reuters.com;youtube.com;g.sports.yahoo.com.

A 2010-es FIFA labdarugó világbajnokság az idei év legnagyobb globális sporteseménye. Néhány nagy márka, így az Adidas, a Sony, a Hyundai, az Emirates és a Coca-Cola hivatalos támogatóként hatalmas összegeket fizetnek a szövetségnek, hogy a helyszíneken és minden médiában az ő neveikkel és logóikkal találkozzanak a futball rajongói.

A szervezők természetesen megtették a jogi lépéseket annak érdekében, hogy a lehető legminimálisabbra csökkentsék azoknak a számát, akik ingyen szeretnének hasznot húzni az idén talán minden eddiginél több otthonba eljutó rendezvényből. Így azok a hivatalosan nem szponzor márkák, melyek reklámjaikban mondjuk a Dél-Afrikai Köztársaság zászlajával vagy labdarúgással kapcsolatos képekkel szeretnék magukat vébével összefüggésbe hozni, veszélyes vizeken eveznek. A FIFA ugyanis gondoskodott szinte az összes, így vagy úgy az eseményre konnotáló különféle kifejezés és ábrázolás védjegyezéséről. Ezek közül néhány a példa kedvéért: South Africa 2010, ZA 2010 vagy bármilyen olyan képi anyag, melyen együttesen szerepel a dél-afrikai zászló bármilyen labdarúgással összefüggésbe hozható képpel. De ilyen a dél afrikai meccseknek sajátos hangulatot nyújtó leginkább trombitára hasonlító vuvuzela nevű hangszer is.  

A FIFA World Cup 2010 hivatalos logója

Az elmúlt hónapokban sokat próbáltak ügyeskedve, esetenként igen kreatívan tőkét kovácsolni maguk számára, közülük sok nem volt sikeres. A dél-afrikai fapados Kulula légitársaság például a következő mottóval hirdette magát: „The unofficial national carrier of the ‘you know what’”. A társaságot a reklám befagyasztására kényszerítették.

Nem lehetetlen, de mindenesetre pengeélen kell táncolnia azoknak a márkáknak, melyek reklámjaikban összefüggésbe akarják magukat hozni a vébével, élvezve az ezzel járó előnyöket, s mindezt úgy, hogy közben nem vívják ki a FIFA haragját és az esetleges súlyos bírságokat. Az egyetlen csatorna, amit a FIFA nem tud az ellenőrzése alatt tartani, az a Google keresési eredményeinek tartalma.

 A legtöbb vébé iránt érdeklődő ember az internetes keresőprogramba csak annyit ír be, hogy World Cup, nem pedig azt, hogy FIFA World Cup. Így, ha egy gyártónak van egy terméke, ami kapcsolatba hozható a vébével, igen könnyen s lényegében nem is veszélyes módon készíthet neki egy ilyen linket, egészen addig, amíg tiszteletben tartja a FIFA szerzői jogait. Ha valaki elektronikai készülékeket forgalmaz, vegyük azt, hogy televíziót árul, érdemes például olyan célkifejezéseket használni a honlapján, hogy „Word Cup in 3D”, vagy valami ehhez hasonlót. Az ilyen kifejezések garantáltan nagy forgalmat fognak generálni a közeljövőben. Akik amúgy 3D tévét árulnak, égből pottyant ajándéknak tekinthetik, hogy a hivatalos szponzor Sony hatalmas pénz és energiát fordít új 3D tévéjének promóciójára. Nincs más teendő, mint új tartalmakat feltenni a weboldalra, vagy a blogra, jól teletűzdelve a 3D kifejezéssel.

Viszont arra is van példa, hogy valaki hagyományos módszerekkel próbálja túlszárnyalni a hivatalos partnereket. Jelenleg köztük van a világbajnokság kezdete óta rendkívül agresszív kampányba kezdett Nike.

 Ennek ellenére azért az a legvalószínűbb, hogy a nem hivatalos támogató márkák dömpingje a világhálón lesz a legjobban tetten érhető.

Források:

Szöveg: utalkmarketing.com

Egy év leforgása alatt több mint a négyszeresére nőtt a Facebook-on hirdetők száma, s lényegében leszögezhető, hogy az oldal mára a marketing kampányok megkerülhetetlen színterévé vált világszerte.

A világ legnagyobb közösségi oldala a közelmúltban számos országban nyitott irodákat a reklámozni vágyó ügyfelek számára.

A ComScore adatai szerint csak az Egyesült Államokban 176 Milliárd úgynevezett display hirdetés (internetes oldalakon található tartalmak mellett megjelenő, szöveget, logót, képet tartalmazható hirdetés) futott rajta  2010 első negyedévében, mely szám, az azt megelőző negyedévi csaknem háromszorosa.

Ezzel a Facebook a 2009 utolsó negyedévében még csak 11%-os display piaci (amerikai) részesedését 16%-ra növelte az idei első negyedévben, megelőzve ezzel az e tekintetben legnagyobb vetélytársának számító Yahoo!-t.

 A közösségi oldalon keresztül elérhető hatalmas fogyasztótömeg már olyan márkákat is reklámozni csábított a Facebook-ra, mint az Adidas vagy a Procter&Gamble. A Coca Cola pedig állítólag a Diet Coke egy nagyon nagy szabású, páneurópai kampányára készül a közeljövőben.

A Facebook segítségével a hírdetők könnyen elérhetik a célközönséget, és mindezt költséghatékony módon.

Forrás: marketingmagazine.co.uk

Azok az FMCG márkák, melyek mindent egy lapra feltéve egyedül a saját weboldalukon keresztül kívánják megnyerni a fogyasztókat, nincsenek tisztában a potenciális vásárlók online viselkedésével, ez pedig nagyon nagy hiba. Az internetben, mint az egyik legerősebb és legbefolyásosabb marketing médiumban hatalmas lehetőségek rejlenek a hagyományos bolti vásárlók elérésére, azonban ehhez meg kell találni a megfelelő eszközöket.

Az ételek, italok, állateledelek, tisztító- és tisztálkodási szerek, melyek területén az FMCG márkák érdekeltek, tipikusan a nem nagy beruházást igénylő termékek kategóriájába tartoznak. Ebből következően a vevők jellemzően nem gondolkodnak túl sokat azon, hogy egy adott terméket betegyenek-e a bevásárlókocsiba, vagy sem. Más a helyzet viszont a valóban nagy beruházást igénylő termékkategóriák esetében. Aki mosógépet vagy autót szeretne venni, ami valóban komoly kiadással jár, nagyon sok energiát és időt fog fordítani a kínálat és a lehetőségek felmérésére, hogy a lehető legjobban jöjjön ki a dologból. Aki jó áron akar például egy kisteherautót vásárolni, vélhetően az összes márkakereskedő honlapját felkeresi, hogy a lehető legjobb döntést hozza, ellenben ha valaki egy kis édességre vágyik, nem fogja venni a fáradtságot, hogy az egyes gyártók honlapjait végigböngéssze. Ennek ellenére az összes FMCG márkának van saját honlapja, pedig a fogyasztóknak se ideje, se kedve nincs látogatni azokat.  

Egy két márkától eltekintve, mint a Coca Cola, vagy az Unilever, melyek már olyan közösségi oldalakon is megjelennek, mint például a Facebook, a legtöbb FMCG márka vonakodik kapcsolatot keresni a fogyasztókkal a saját honlapján kívül. Arra viszont, hogy ez utóbbiakra minél több látogatót csaljanak, hajlamosak akár sokat is költeni, s mindezt a márka és a fogyasztó kapcsolatának ellenőrizhetőségének jegyében. Túl azon, hogy ez a megközelítés nincs semmilyen összhangban a fogyasztói igényekkel, még indokolatlanul sokba is kerül.  

Közvetlen összevetésként egy olyan számos márkát reklámozó weboldallal, mint az angol www.beforeishop.co.uk, ahol egyszerre rengeteg márka hirdetései és ajánlatai találhatóak, érdekes eredményeket kapunk. Ha egy vezető háztartási tisztítószer márka elhatározná, hogy online szeretne nyomtatható kuponokat kibocsátani egyidejűleg a saját honlapján és egy több márkát reklámozó honlapon keresztül, a project költségire nézve érdekes számokat kapnánk. Az eredmény az lenne, hogy a saját honlap médiaköltségének mintegy 4%-áért tehetné ugyan azt meg egy közös honlapon. Ez azonban nem véletlen. A saját honlap nagyon pénzigényes, hiszen a látogatókat jobb híján a tradicionális média eszközökkel lehet az oldalra csábítani, ami sokba kerül. Ezzel szemben a sok márkát tömörítő oldalak azáltal, hogy a költségek közvetve sokfelé oszlanak, sokkal gazdaságosabbak mindenki számára.

A fogyasztók gyorsan és könnyen, vagyis lehetőleg egy helyen akarnak egyszerre számos ajánlathoz hozzájutni, és ez az, amit a sok márkát tömörítő oldalak képesek lehetővé tenni. Akik - sznob módon  - úgy vélik, hogy az ilyen közös honlapok lealacsonyítóak lehetnek egy márka számára, nem értik a lényegét, valamint nincsenek tisztában azzal, hogy egy ilyen oldal mennyire szofisztikált és kreatív lehet. A megfelelő digitális felület képes biztosítani a hirdetőknek a pozitív márkaasszociációt, továbbá az összes olyan ehhez kapcsolódó eszközt, melyekkel az egyes márkák a saját honlapjaikon élnek (kutatási eredmények, videók stb).

Az FMCG szektor képviselőinek tehát egyértelműen érdemes megjelennie ilyen sok márkát felvonultató weboldalakon, hiszen sokkal kisebb anyagi ráfordítással sokkal jobb eredmények érhetőek el, mint a saját oldalas megoldásokkal. S ne feledjük, a termékek a boltok polcain is egymás mellett vannak!

Források:

Szöveg: fmcgnews.co.uk

Képek: dnl.ae.com; meetnamibia.com.

Audrée Lapierre, az FFunction ügynökség egyik szakembere olyan tejes dobozt tervezett, mely diagramok formájában nyújt részletes információkat a termékről. Szemben az összetevők feltüntetésének hagyományos módjával, ezzel az eljárással sokkal könnyebben lehet a fogyasztó tudomására hozni, hogy a termék miből készült, hány kalóriát, vagy akár, hogy mennyi tápanyagot tartalmaz.

Az Audrée Lapierre által tervezett tejes doboz

A diagramok és vizualizált adatok nemcsak fontos, hanem mindenekelőtt használható információkkal szolgálnak. A dobozt kézbe véve például azonnal észrevehető, ha a termék nagyobb mennyiségben tartalmaz zsírt.

A vizualizált adatok általában sokkal többet árulnak el a termékről, mint a hagyományos táplálkozási tudnivalókat kínáló címkék: például oly módon, hogy az egyes alkotórészek vizuálisan össze vannak kötve a nekik megfelelő összetevőkkel (szénhidrát, zsír, protein stb.).

Források:

Szöveg: popsop.com.

Képek: popsop.com.