Az Európai Parlamentben új jogszabályt fogadtak el az élelmiszercímkézésről, azonban ez sokkal kevesebb változást hoz, mint amennyit a fogyasztóvédők szerettek volna. Minden jel arra mutat, hogy az élelmiszergyártó cégek lobbistái erősebbnek bizonyultak az egészséges táplálkozásért kűzdő civil szervezeteknél Brüsszelben. A sem kalóriaszegénynek, sem egészségesnek nem tekinthető szeszes italok példának okáért kimaradtak a szabályozásból. A várhatóan rövidesen hatálybalépő rendelet szerint - a tervezett hároméves türelmi idővel számolva - 2014-ig minden élelmiszergyártónak kötelező lesz a termékei csomagolásán jól láthatóan feltüntetni, hogy az adott élelmiszercikk mennyi zsírt, szénhidrátot, sót, rostot, illetve hány kalóriát tartalmaz. Egy korábbi uniós szabályozásnak megfelelően az ilyen típusú táplálkozási információk közlése csak az olyan termékek esetében volt megkövetelt, melyek csomagolásán a gyártók marketinges célokból hivatkoztak a termék tápértékére, vagy az egészségre gyakorolt hatására.

Az Európai Unió területén az esetek döntö többségében az élelmiszerek csomagolásának - néha szemet próbáló - áttanulmányozásával már most is leolvasható az adott termék tápértéke, viszont ez sok esetben tényleg nem könnyű feladat. Egy felmérés szerint egy átlagos uniós vásárló csupán 35 másodpercig vizsgál egy-egy terméket. 60 százalékuk pusztán a csomagolás elejét nézi meg, és mindössze 15 százalékuk veszi alaposabban is szemügyre a megvásárolni kívánt élelmiszert.

Az Európai Bizottság azért kezdeményezte az informatívabb címkézést, hogy ezzel ösztönözze, illetve segítse a fogyasztók egészségesebb táplálpozását. Függetlenül a szabályozásoktól, számos gyártó - felismerve az egészségtudatos vásárlók igényeit - már jó ideje feltűnteti termékei csomagolásán a táblázatba foglalt irányadó napi beviteli értékeket (INBÉ). Nagy-Britanniában és Franciaországban az egyértelműség kedvéért egy, a közlekedési lámpákéra hajazó színkódrendszer is segíti a tájékozódni vágyó, vagy az éppenséggel nem vágyó vásárlókat. A tapasztalat azt mutatja, hogy a színjelzéseket könnyebben megértik a fogyasztók, éppen ezért kardoskodtak a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a túlsúlyosság számának fokozatos növekedését kimutató statisztikákat lebegtetve a civil szervezetek képviselő amellett, hogy ezt a jól bevált jelölési rendszert az egész Európai Unió területén kötelezővé tegyék.
A termékeik designjára hatalmas összegeket költő, elsődlegesen természetesen marketinges szempontokat szem előtt tartó gyártók azonban érthető okból ragaszkodnak a saját fejlesztésű INBÉ táblázatokhoz. Az EP környezet és fogyasztóvédelmi szakbizottsága másfél éves huzavona után végül a gyártók javára döntött, tehát az élelmiszeripari lobbi erősebbnek bizonyult a civilekénél. A színkódos jelölés nem válik az Európai Unió területén kötelezővé.
Szöveg forrása: hvg (2010. Július 17.)
Képek forrása: greenandhealthy.co.uk; astreetjournal.com


























